Útmutató a kerthez

A gyep egészséges növekedése, sűrűsége és szép színének megőrzése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a gyökerek számára mindig legyen elegendő elérhető nedvesség a talajban.

Amennyiben a gyep vízigényét a csapadék nem fedezi, öntözni kell. A gyep vízigénye a fajtától és a környezeti feltételektől, ezen belül is elsősorban a hőmérséklettől, széltől függ, és meglehetősen tág határok között változik. A kertben a kiszáradás első figyelmeztető jele lehet a „lábnyom-hatás", azaz taposás után a kókadt, vízhiányos fűszálak nem egyenesednek fel, a lábnyomok sokáig láthatóak maradnak a gyepfelületen.
Sokan tévesen minden nap öntözik a gyepet, akár többször is. A gyakori öntözés folyamatosan nedvesen tartja a fű levélzetét, ami a gombás megbetegedésnek, a talaj tömörödésének, és gyomok elszaporodásának kedvez. A túl nedvesen tartott talaj a gyepnél sekély gyökerezést eredményez. A talaj levegőtlenné válik, felgyűlnek a bomlatlan szerves anyagok, aminek következtében romlik a terület minősége és érzékenyebb lesz a szárazságra, betegségekre, sőt, gyengül a tápanyagok felvehetősége, így a műtrágyázás sem lesz elég hatékony.

A helyes öntözési gyakorlat: inkább ritkábban és nagyobb adagokkal öntözzön, mint sokszor kis vízadaggal. A helyesen végzett öntözés hatására mélyre hatoló gyökérzet alakul ki, a megfelelő gyökérmélység pedig a szárazságnak is ellenálló, stressz-tűrő fű elsődleges feltétele.

Hűvösebb időszakban elegendő lehet hetente 1-2 alkalommal öntözni és egy alkalommal kb. 10-15 mm csapadéknak megfelelő öntözővizet kijuttatni. Természetesen időjárási tényezőktől – pl. hőmérséklet, szél, napsütés – és talajtípustól nagyban függhet a gyakoriság és a vízmennyiség. Homokos talajon többször, kisebb mennyiséget érdemes kijuttatni, míg agyagos, kötött talajokon figyelni kell, nehogy túlöntözzék a pázsitot.
Praktikus megoldás lehet éjszaka vagy kora reggel öntözni, amikor minimális a párolgás. Ezt persze egyszerűbb egy automatikus öntözőrendszerrel megoldani.

Azt minden kerttulajdonos tudja, hogy a nyári hónapokban a fűnyírás lesz az elsődleges kerti program. Nyírásnál be kell tartani az „1/3-os" szabályt, azaz maximum a levélzet hosszúságának 1/3-át szabad levágni. Ebből következik, hogy ha alacsonyabb vágási magasságot szeretne tartani, azt csak sűrűbb nyírással érheti el, különben a gyep megsínylené a drasztikus visszavágást. Például a kb. 5-6 cm-es magasság átlagosan hetente 1 nyírással megoldható, de már a 3-4 cm-es magasság tartásához legalább heti 2 nyírás is szükséges.

Vágásmagasság beállítása a gyepet alkotó fűfélék jellemzőitől függ. Egyes fajták magasabbra nőnek, és száruk egyenes, mások alacsonyabbak, és vannak olyan fajták, amelyeknek vízszintesen elfekszik a száruk. Általában a magasabbra hagyott gyep erősebb és ellenállóbb marad. Ez különösen fontos a nyári időszakban nagyobb magasság jobb gyomelnyomó képességet biztosít, és megakadályozza a kiszáradást. Továbbá a magasan kaszált gyepben nagyobb levélfelületet ér a napsütés, és ezáltal a fotoszintézis során ugyanazon fűcsomó több energiát termel, ennek eredményeképp a gyep szebb színű, erősebb, ellenállóbb és dúsabb lesz.

Ha a gyep eléri a meghatározott vágásmagasságot, fűnyírás szükséges. Ne vágjuk túl sűrűn, mert az gyengíti a pázsitot, de túl ritkán se, mert akkor nagyon sokat kellene egyszerre levágni. Körülbelül hetente optimális a rendszeres vágás. Ha valami miatt hosszabb időszakot ki kell hagyni, inkább vágjuk több lépésben: először magasabbra, aztán egy-két nap múlva egy fokkal rövidebbre.

augusztusig magas a gyep vízigénye. Az intenzívebb öntözés a tápanyag kimosódásához vezethet. A tápanyag ellátás hiánya sárguláshoz, legyengüléshez, kiritkuláshoz, foltos kipusztuláshoz vezethet. Ezt megelőzendő tartós hatású, komplex összetételű műtrágyák használata javasolt. Az egyoldalúan, szakaszosan kijuttatott hagyományos műtrágyák több kárt okoznak, mint hasznot: sem a tápelem tartalom és arány nem felel meg a fű igényeinek, sem pedig a folyamatos egyenletes táplálást nem tudják biztosítani. Kijuttatás után a fű hirtelen erőteljesen növekedni kezd, ilyenkor gyakrabban kell füvet nyírni is. Ez a fű legyengüléséhez és kiritkulásához vezethet, ezért az egyenletes, folyamatos és kimosódási veszteség nélküli tápláláshoz legjobb megoldás a kifejezetten pázsitokhoz kifejlesztett, burkolt műtrágyák használata.

A burkolt műtrágyák kiegyenlített növekedést eredményeznek, a fűnyírás gyakorisága jobban tervezhető, a levágott fű mennyisége kevesebb, és felnyurgulás helyett tömötté, sűrűvé válik a gyepfelület.

Évente javasolt 3 alkalmommal célszerű tápanyagot kijuttatni: tavasszal, nyáron és ősszel. A növekedéshez fontos nitrogén pótlásán túl a tápelemek arányára is ügyelni kell. A magas hőmérséklet, a perzselő napsugárzás, az aszályos időszakok jelentős stresszt okoznak a gyepnek, ezért ilyenkor javasolt a nitrogénnél magasabb kálium tartalmú, folyamatos tápanyag leadású termék használata, míg ősszel nitrogén mentes műtrágyát juttassunk ki.

Ősszel a növényeknek más tápanyagokra van szükségük mint az intenzív növekedési szakaszban. A stressz tűrést legjobban a kálium táplálással tudjuk elősegíteni, ami hatékonyan szabályozza a sejtek vízháztartását is, így megelőzhető a fagykár. Ajánlott olyan terméket választani, amely burkolt szemcséiből a tápanyag folyamatosan szabadul fel a hatástartam 4-5 hónapja alatt, így tavaszra is jó állapotú gyepet és gyors zöldülést ígér.

A gyomnövények a természetben mindenütt jelen vannak, így előbb-utóbb a kerti pázsitban is megjelennek. Amit a gyomokról mindenképpen tudni kell, rövid és egyszerű: a gyom árt a pázsitnak!

Lehet, hogy van, akinek a pitypangtól sárgálló pázsit tetszik, de az biztosan nem tesz jót neki. Elnyomja a füvet, elszívja a tápanyagot, a vizet,árnyékol, a gyom sikeres visszaszorítása esetén is foltos gyepet eredményez.

Tévedés, hogy a gyomirtótól kiég a fű. Csak akkor ég ki, ha túlzásba visszük. Frissen telepített füvet, kiszáradt, stresszállapotban lévő gyepet ne kezeljünk. Bármelyik szer használata esetén nagyon kell vigyázni, hogy a gyomirtót más (dísz)növények, konyhakert közvetlen közelében ne használjuk! A gyomirtóval kezelt fűre ne engedjük ki a gyerekeket vagy a kutyát 2-3 napig. Arra is figyeljünk, hogy kijuttatás előtt és után 2-3 napig ne nyírjuk a füvet.

Ha esik az eső, az is csökkentheti a gyomirtó hatékonyságát. Ezért olyan időpontot válasszunk, amikor előrejelzés szerint nem fogja az eső egy napon belül lemosni a hatóanyagot a lombozatról. A második nap már lehet öntözni, jöhet az eső is. Ha viszont száraz az idő és régebb óta nincs semmi csapadék, kezelés előtti napon bőséges locsolás javasolt.

Az egészséges talaj szilárd összetevők, víz, levegő, mikroorganizmusok és szerves anyagok keverékéből áll. A talaj tehát jelentős mennyiségű levegőt is tartalmaz. A levegőztetés arra való, hogy a földben fenntartsuk a víz és a levegő egyensúlyát, így a talaj egészséges maradjon. A jól levegőztetett talaj könnyedén beszívja az eső- és az öntözővizet egyaránt. Jó vízlevezetés és magas levegőtartalom jellemzi. Ez kulcsfontosságú, mert számos hasznos mikroorganizmus a természetben aerob (oxigén igényes) életformát folytat, így pedig életjelenségei fenntartásához levegőre van szüksége. Gyengén levegőztetett talajban a mikroorganizmusok nem működnek megfelelően, ennek következményeként pedig a szerves anyagok hatékony lebontása sem biztosított, így pedig a fontos tápanyagok felhasználásának mértéke is csökken.

Továbbá, az egészséges növekedéshez és a stresszes időszakok elviseléséhez szükséges ellenálló képesség növeléséhez minden növénynek szüksége van arra, hogy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki, így könnyebben hozzáférjen a vízhez és a tápanyagokhoz. A rosszul levegőztetett talaj szemcséi kisebbek, a terheléstől összetapadnak, és a tömörödéstől a talajszerkezet károkat szenved. Ennek következményeként kevesebb tér marad a növények gyökereinek, és kisebb hely jut a levegőnek és a víznek.

A jól levegőztetett talajban lévő kiterjedt gyökérszerkezet biztosítja a növény túlélését forró és száraz körülmények között is.

A gyepet kezelő kertfenntartók közül sokan tapasztalhatják, hogy a nyári időszakban bizonyos helyeken száraz foltok alakulnak ki. Fontos, hogy a szárazfolt-jelenséget megkülönböztessük az egyszerű aszály okozta stressz-tünetektől.

Az aszálystressz esetében nem a víztaszító talaj okozza a gondot, hanem egyszerűen a vízhiányból adódó kiszáradás. Például akkor alakulhatnak ki tartósan száraz felületek, ha a szórófej rosszul lett beállítva és az öntözés során nem megfelelő az átfedés a szórásképben. Aszálykor stressz-tünteket mutathatnak a gyengén gyökeresedő fűfajták is, ha a sekély gyökérzet nem tud elegendő vizet felvenni a talajból a föld feletti részek számára.

Szárazfolt-jelenségről akkor beszélünk, ha a kiszáradt foltokat még jelentős mennyiségű vízzel is nehéz visszanedvesíteni. Ebben az esetben víztaszító talajjal állunk szemben. A talaj akkor válhat víztaszítóvá, ha például sűrűn behálózzák a kalaposgombák gombafonalai (boszorkánygyűrű), vagy a növénymaradványok természetes lebomlása során nagy mennyiségű szerves anyag halmozódik fel a gyep gyökérzónájában (filcesedés). A víztaszító réteg elszigetelt foltokban alakul ki a talajban.

A jelenség kialakulását helyes gyepfenntartási gyakorlattal tudjuk megelőzni, illetve mérsékelni. A legfontosabb feladat, hogy a nyesedéket, illetve a gyepfilcet folyamatosan távolítsuk el a felszínről, így megakadályozhatjuk, a kalaposgombák micéliumszövedékének kialakulását.

Ügyeljünk a helyes öntözésre: hetente 2-3 alkalommal juttassunk ki egyszerre nagyobb mennyiségű öntözővizet, hogy elősegítsük a gyökerek mélyre hatolását és megakadályozzuk a gyepfelület állandó nedvessége miatt kialakuló gombafertőzést. Tápláljuk a gyepet megfelelően, hogy megerősödjön. Ez hosszú távon is jó megoldás.